A község legértékesebb emlékműve a római katolikus Szent Jakab templom. A községnek Pázmány szerint már 1308-ban volt plébániája, s valószínű, hogy ebből az időből származik a templom is, amelyet korai gótikus stílusban építettek. A templom mai formája a XIV. század második feléből származik. Az épületen a XVII. században kisebb reneszánsz stílusú átalakításokat végeztek, 1760-1761-ig pedig átépítették. Az objektumot 1928-ban felújították, 1971-ben pedig oda nem illő brezolit vakolatot kapott.

A templom északi oldalán mára már kiszáradt annak a csatornának a medre, amely összekötötte a községet a Dunával, s amelyen szállították a kőanyagot a templom építéséhez, mert a környéken ebből az anyagból hiány volt. Az új csatorna északabbra van, és egy kis híd ível át felette. A templom a község közepén található, amely a legmagasabb hely a faluban. Kár, hogy nyugatról eltakarja az öreg iskola épülete.
A templom egyhajós építmény sokszögűén zárt szentéllyel. A nyugati előreugró torony négy saroktornyocskában és kőgúlában végződik. A templom hajójának a homlokzatát falsávok tagolják, amelynek csak a felső része maradt meg. Megsemmisültek még a festett félköríves ablakkeretek, valamint az ajtókeretek. A templom falairól néhány helyen leszedték a vakolatot, hogy láthatóvá váljék a gótikus kőfal.
A templomnak két főbejárata van, a nyugati és a déli oldalán. A toronyban előcsarnok van, amelyből gyönyörű gótikus főbejáraton léphetünk be a templom hajójába, amelynek az oromzatán található az újabbkori felirat: TEMPLUM HOC VETUSTISSIMUS MUNIFICENTIA INCLYTI PATRONATUS COOPERANTE POPULO FIDELI PRISCO SPLENDORI RESTITUTUM EST MCMXXVIII - Ezt a templomot az egykori kegyúr közismert bőkezűséggel a hűséges hívőkkel együttműködve a régi pompájában állította helyre 1928-ban. A déli bejárat mellett van a befalazott gótikus főkapu - eredeti bejárat a templomba - újkori díszráccsal. A főbejárat mellett a régebbi írásos adatok megemlítik egy vörös freskó maradványait, mely valószínűleg Szent Kristófot ábrázolta. Feltehető, hogy ilyen freskó volt a templom egész külső homlokzatán. A szentély falán három szép gótikus ablak található. A hozzáépített sekrestye bejárata felett is gótikus ablak van, amelyet a csúcsában hármas levéllel díszítettek. A szentély közepén van a lejárat a kriptába. A szellőző ablak felett kívülről található a Schertzing család 1864-ből származó kőcímere. A templom déli bejáratánál van a pellengér, amelyre elrettentésképpen ültették az erkölcsileg megtévedt lányokat.
A templom belsejét gazdagon díszítették és rendezték be. A hajóját porosz boltozattal fedték be, s ezt 1959-ben Massányi Ödön nyitrai festő festette ki. Ezeket a freskókat 1979-ben szakszerűtlenül restaurálták, és a hajó belsejét további oda nem való falfestménnyel gyarapították. A hajó boltozatán megtalálhatók még az Amadék, a Schmertzingok és a Pfeiferek címerei. A déli bejárat melletti belső részt díszítette a ma már nem létező Szentháromság freskó, de a hajó északi falán feltárták és restaurálták azt a szép gótikus freskót, amely a látogatót színkompozíciójával meglepi. A szentélyt szép gótikus keresztbordázatú boltozattal fedték be.

A Szűz Mária főoltár az 1750-1760-as évekből származó barokk alkotás oszlopos formákkal. Az oltár polikrómozott fa barna és zöld márványozással. A központi képe Szűz Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. Az alkotás J.Minnigerode műve. Az öregebb képet a templom kegyura, az ikvai Pfeifer Mátyás ajándékozta a várkonyi plébániának 1906-ban. Ezt bizonyítja a magyar felirat a képen és a Pfeifer család címere. Az oltár ábrázolja még a Szentháromságot a földgömbbel, két oldalán pedig Szent Istvánnak és Szent Lászlónak a XVIII. század második feléből származó szobra található. A Szűz Mária képe előtt egy szép aranyozott barokk áldozóasztal van. A déli oldalon Szent István és Szent Imre poiikrómozott fa szobra található. A barokk szentségtartó 1716-ból származik és aranyozott ezüstből készült. A jobb oldali Keresztelő Szent János oltár 1725-ből való. Az oltáron lévő Krisztusnak a Jordán vizében történt megkeresztelését ábrázolja. Az oltár polikrómozott fából készült zöld márványozással. Csúcsán a donátor címere látható, a két oldalán a XVIII. század második feléből származó Szent Péter és Szent Pál szobra található.
A bal oldali Szent Jakab mellékoltáron barokk stílusú, Szent Jakabot lovasként ábrázoló kép látható. Mellette a földön van a tolvaj, a halál és az angyal. Az oltár csúcsán található az Amadék címere. Különlegessége, hogy a Szent Jakab oltárkép előtt van a barokk stílusú, domborművekkel díszített szószék. A XVIII. és a XIX. századból származnak Czenstowska Rózsafüzér királynője című képei, valamint Szent Istvánt ábrázoló festménye. A Szent Antal festmény pedig 1732-ből származik. Ezek a festmények a plébánia épületében vannak. A templom hajójának falait az öreg olajfestmények díszítik, melyek a Kálvária 14 állomását ábrázolják, de már az eredeti keretek nélkül.
A templom különlegessége a XV. századból származó, és a szentély északi falában található gótikus, kőből készült fülkeszerű PASZTOFORIUM. A pasztoforium rámájának alsó részét hármas fokozatú párkány alkotja, az oldalakon oszlopok vannak virágdíszítéssel. A kovácsolt vasrács eredeti, gótikus, s a XV. századból való. A szentély északi falán vörösmárvány tábla látható latin felírással, amely magyar fordításban így hangzik: „Ezt a Szent Jakab apostolnak fölajánlott templomot a római konzultól származó és Pannónia, Magyaroszág, valamint Palesztina stb. oltalmazására csapatai élén Szent István és Endre magyar királyok alatt beköltözött méltóságos Hornodé, azaz Omode család emeltette évszázadokkal ezelőtt. Igazán boldog ez a nemzetség, mert a magyarországi harcok idején soha sem Istentől, sem a királyoktól el nem pártolt. Jámbor utódukként én, Várkonyi és Marczaltői báró Amadé László, Ferenc, Szeráf, Ő Császárságú és Királyi Fennségének kamarása, ezredes, tábornok segéd, aranysarkantyús vitéz s a Nagyméltóságú Magyar Királyi Kamara udvari tanácsosa, szüntelen hódolattal övezvén Isten Hajlékának ékességét, azt az utókor maradandó emlékezetére helyreállítandó az Isten anya, Szűz Mária Angyali Üdvözlet - főoltárával s a hívek új temetkezési helyével gazdagítottam. Akinek járulva emlékezetére s az állhatatos utódok részére ezt az emléket, e követ a templom oldalfalába illesztettük: Bittó János prefektus, meghatalmazott kegyúr és tisztelendő Cserháti József, Krisztus hű juhainak gondozója és védője javítás évében, 1760-ban. Hálás utódok, imádkozzatok! Szemléljétek és kövessétek a példát!" Gondolom, hogy szükségtelen megmagyarázni az önmagáért beszélő feliratot. A templom déli homlokzata előtt van a XIV. századból származó eredeti gótikus keresztelőkút, amelyet már a XIX. század első felében nem használtak, s az épület fala mellett helyezték el. Helyette egy szép új keresztelőkutat készítettek.

A déli bejárat mellett, a belső oldalon található a homokkőből készült szenteltvíztartó, mely a XVIII. század első feléből származik. A templomot a XX. század második feléből származó nem megfelelő javítások ellenére is nagyon értékes gótikus építészeti objektumnak tartjuk. 1871-ig a templom mellett temető is volt.

Nem messze a templomtól, északi irányban, a híd után, a temető mellett található az 1740-ben épített barokk stílusú Szentháromság kápolna. A kápolna egyhelységes hajóját donga boltozattal fedték be és a homlokzata sima. A műemléket 2006-ban a község önkormányzatának támogatásával felújították.